Sokszereplős darab Hunyady Sándor
Feketeszárú cseresznyéje.
Magyarok és szerbek. Huszárok,
pópák,
jegyespár – és az izzó, bár
sokáig láthatatlan szerelem Dusán (Nemcsák Károly) szerb
felesége, Irina (Pikali Gerda)
és a magyar főbíró (Rékasi Károly)
között. Meg a
történelem. Szerbia megalakulása előtt és
Szerbia megalakulása után. Bácska. A
történelem alakulásáról az első
perctől fogva értesülünk: a magyar huszárok
éjszakai mulatozással töltik utolsó
éjszakájukat, mielőtt a frontra mennek.
Magyar (nép)dalokkal, magyar (nép)tánccal a szerb
Dusán házában. Két év múlva
már
Szerbia megalakulását ünneplik, a győzelmet,
egybekötve Danica, Dusán
unokahúgának (Pataki
Szilvi) kézfogójával a kevert
származású (volt) huszárral,
Jankovics hadnaggyal (Ömböli
Pál), szerb (nép)dalokkal és szerb
(nép)tánccal.
Az igazi tragédia Dusán
számára nem kisebbségi léte –
vagyona és a főbíró barátsága
révén ez kevéssé érződik
számára. Felesége nem
akar tőle gyereket, Dusán érzi, hogy nem szereti őt.
Bosszút állna, ha tudná,
kit szeret Irina, de az asszonyt nem engedné el. És kinek
másnak is panaszolná
el legnagyobb fájdalmát, mint a család legjobb
barátjának, a főbírónak?
Azon az éjszakán a
főbíró elmondja Dusánnak, hogy a szerb Nikics
Pántó (Schnell
Ádám) feljelentette őt. Megismerjük
Pántót is, éspedig gyáva,
hitvány alakként. A főbíró
természetesen elsimítja az ügyet, de
Pántót örök
ellenségének tudhatja ezután.
Azon az első mulatozós
éjszakán a főbíró óvatosan,
tapogatózva adja tudtául Irinának, hogy „egy
fekete asszonyt” szeret már sok
éve. Irina hárít, de nyilvánvaló,
hogy az érzelem kölcsönös. Ám „nem
történik
semmi”. További évekig, legfeljebb a
főbíró még inkább kerüli Dusán
házát.
Megalakul Szerbia, a magyarok kerülnek
kisebbségbe. A
főbírónak át kell adnia hivatalát. Ez
önmagában is tragédia számára,
bár
Békésben van földje, van hova mennie.
Igazából ő ott van otthon. Mégis
Bácskában élt évtizedig legalább.
Magyarország térképének levétele a
falról
jobban megrázza külsőségekben a Hajdút (Katona János), mint őt.
Dusán házában mulatoznak,
kártyáznak, táncolnak. Rögtön
kiderül, milyen nagy szava van a házigazdának a
(helyi) politikában, sőt,
Belgrádba is gyakran fog járni. Dusán azonban
hallgatag: reggel furcsa
helyzetben találta feleségét a
főbíróval annak hivatalában. Egyre
féltékenyebb.
Amikor megtudják, hogy a főbírónál
házkutatást tartanak az éjjel, amit
várhatóan letartóztatás követ –
hiszen éppen Pántó lett a jegyző –, előbb
befogat, de Irina feltűnő magatartása miatt
féltékenysége győz. Irina ekkor
maga rohan el a most már csak volt főbíróhoz.
Milica, Dusán testvére (Kocsis
Judit) leszidja a férfit, és egy nagyon fontos
dolgot mond ki: az emberi
aljasság nem nemzetiség-függő… Dusán
így szintén elrohan a főbíróhoz, kizavarja
az akkor már ott fölényeskedő Pántót,
verekszik a főbíróval, és végleg
egyértelművé
válik számára, hogy Irina Gézát, a
főbírót félti. Lecsendesedve végre emberi
módon hallgatja meg Irinát, aki elmondja neki „a
semmit” – tíz éve szereti a
főbírót és az is őt, de „nem
történt semmi”. Egyetlen csók, az is csak
aznap
reggel, amikor a főbíró már csomagolt. Ez ellen
Dusán csak egyet tehet:
elengedi a feleségét kérés
nélkül is. Talán itt kerül legközelebb
egymáshoz a
házaspár, ezekben a meghitt, a férj
számára igen fájdalmas percekben: Szerbia
győzött, de ő a magánéletében
vereséget szenvedett, felesége nélkül kell
visszatérnie a házában mulatozók
közé.
Irina számára „szabad az
út” – egy számára ismeretlen
világba, Békésbe, újra kisebbségi
létbe. A szeretett férfival ugyan, de tele
bizonytalansággal.
Végtére is a
történelem az erősebb.
A rendező, Kerényi
Imre hitelesen magyar és hitelesen szerb
hangulatot teremt a színpadon huszárokkal (Turek Miklós, Ömböli
Pál, Almási
Sándor, Blazsovszky Ákos), pópával (Fila Balázs),
parasztasszonnyal (Molnár
Gyöngyi), püspökkel (Láng József)
és prímással (Lakatos
Mihály), az élő zene
varázslatával.
Újréti László, Rusz Milán,
Dányi Krisztián alakításával
teljes a
szereplőgárda.
Kifejezőek, jellegzetesek a jelmezek (Kovács Yvette Alida
munkája), kifogástalan illúziót keltve a
díszlettel (Götz
Béla) együtt.
Dusán igazi, vérmes szerb, Irina
finomabban, de szintén a
szerb lelkületet képes megmutatni. A főbíró
intellektusa, megértése, a
történelmi eseményekre való
rálátása kellő ellentétben áll
Dusán nyersebb
létével. Képesek emberileg is közel hozni,
jobban megértetni a történelem vad
eseményei közben az emberi tragédiákat, amit
még a jegyespár boldogsága sem tud
ellensúlyozni.
Györgypál Katalin