Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Színházi kritika

SZÍNHÁZ

SCAPIN, A SZEMFÉNYVESZTŐ

Debreceni Csokonai Színház

A „Vidéki színházak fesztiválja” rendezvénysorozat keretében néztük meg Moliere „Scapin, a szemfényvesztő” (Ford. Rideg Zsófia) című burleszk komédiáját, amelyet a Debreceni Csokonai Színház vendégjátékában láthattunk.

    A darabot a román Silviu Purcarete rendezte, és beválogatták az idei POSZT-ra is, ahol nem nyert ugyan díjat, de attól még a rendezés és a játék igen színvonalas. A Scapin dramaturgiailag kiváló színdarab, a szerző kései remeklése, szövegét nem kell meghúzni sem, mert nincs benne felesleges vagy elavult kitétel. A rendező szinte felfedezi Moliere vígjátékát, időtlenné teszi, egyszerre játssza mély értelműnek és könnyed farce-nak. Mindehhez persze kellettek a díszlet- és jelmeztervek (Helmut Stürmer), megfelelő zenei effektusok (Vasile Sirli), és egy ütős címszereplő (Trill Zsolt), aki színészegyéniségével magával ragadja a nézőt az előadás elejétől végéig.

    A „Scapin” jelen zűrzavaros világunkban is játszódhatna, hiszen egyrészt arról szól, mennyire eltérnek apák és fiúk elképzelései a boldogulásról, párválasztásról, pénzszerzésről vagy felhalmozásról. Másrészt bemutat egy olyan remek karaktert (Scapin), aki képes saját furfangjaival, eszével, trükkjeivel túljárni a fösvény apákon, akik nem adják pénzüket fiaiknak, csak akkor, ha valamilyen ürüggyel kicsalják tőlük. Moliere nagy mókamester volt, kiválóan ismerte az emberi gyengeségeket, az igazi fösvényről (aki csak ül a vagyonán, nem költ belőle semmit, rongyos és éhezik akár) külön vígjátékot írt. Itt a fösvény apák csak mellékszereplők, az igazi szerep a „bűvészé”, aki kicsalja tőlük a szükséges összeget, mégpedig oly módon, hogy nem magának tartja meg, hanem kétségbeesett fiaik boldogulására fordítja, és végül győztesen kerül ki az ügyletből, még a megkárosított apák sem haragszanak rá.

    Purcarete a cselekményt egy olasz kikötőváros presszójába helyezte a múlt század 50-es, 60-as éveiben, a díszletelemek legalábbis erre utalnak, bár nagy a rendetlenség. A székek feltornyosulva állnak egyik sarokban, hátul a kávézó pultja, a szereplők forgóajtón át közlekednek ki s be, pincér hozza a kávét, a bárzongorán időnként a furfangos Scapin játszik. A jelmezek részben idézik az 50-es évek öltöny divatját, ám a nők öltözete igencsak eklektikus. Van egy néma szereplő, aki a kezdetkor bent ül a színpadon, és azt a barokk krinolinruhát varrja, amit egy mellékszereplő (dajka) fog majd viselni a második részben. A címszereplő jelmeze egy csavargó öltözetére hasonlít. Kétszer tanúi vagyunk dörgés-villámlásnak, amely bombariadóhoz is hasonlatos, az égzengés lehet külső és belső vihar is egyaránt, valódi és szimbolikus. Modern korunk a nejlonzsákokban van jelen a színpadon, az aktuális elbújásra ítélt szereplőket nagy fóliazsákba vagy takaróba rejtik, a hölgyek a földön fekszenek, rajtuk textiltakaró, adott pillanatban innen bújnak elő. A zongora nemcsak hangszer, de egyben iratszekrény is, valamely peranyag iratai mázsaszám kerülnek ki belőle.

    A játék a címszereplő Trill Zsoltra épül, aki most is bizonyítja, hogy nagy feladatok megoldására alkalmas színészóriás (ld. még Tragédia Lucifere). Huncut mosolyával, dinamikus mozgásával, hangszínének változtatásával, arcmimikájával uralja a színpadot. Emlékezetes alakítás még a Leandert játszó Mészáros Tibor, aki csoszogó mozgásával, szemüvegével, és nem utolsó sorban pocakos megjelenésével esetlenné tette a fösvény Géronte fiának szerepét. Olt Tamás a legjobb epizód szoborszerű pincért alakítva, jó még Varga József és Garay Nagy Tamás, a két fösvény apa megtestesítői. Kevés lehetőség jutott a hölgyeknek, közülük Orosz Melinda játssza kissé frivol módon Zerbinette-et, a hányatott életű állítólagos cigánylányt.

    A sziporkázóan szellemes, időnként abszurdoid megoldásokra emlékeztető szituációk közben jókat nevettünk a színpadi szemfényvesztéseken, amiket a debreceniek varázsoltak elénk.

  

Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©