Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

KÉK RÓKA

SZÍNHÁZ

KÉK RÓKA

Játékszín

Herczeg Ferenc klasszikus színművét – amely leginkább hasonlít Molnár Ferenc vígjátékaira – 95 évvel ezel?tt, 1917 januárjában mutatta be a Vígszínház. Varsányi Irén, Hegedűs Gyula, Csortos Gyula (Trill báró szerepében!), Tanay Frigyes, Gombaszögi Ella brillíroztak és kápráztatták a lipótvárosi közönséget, aztán a Nemzeti Színházban Bajor Gizi tündökölt Cecile-ként, hogy kés?bb számos európai f?város is műsorára tűzze ezt az igen jól megírt bravúr darabot, amely nem szellemiségével hódít, inkább bölcs bájával, nem utolsó sorban pedig kiváló szereplehet?ségeivel.

Herczeget negyven évig nem játszották a hazai színházak (1948-tól 1988-ig), mígnem 1988-ban a Radnóti Színpad mutatta be a „Kék róká"-t. Aztán sorra jött a többi színház, és ?k is ezt a darabot mutatták be, holott közel negyven színdarabot írt, köztük jókat és kevésbé jókat. De hát ez a legjobb, a biztos siker, politikamentes stb. Így érkezett el mostanra a Játékszínbe.

A titok nyitja, hogy „ütős"színészeket kell találni hozzá, aztán ők remekül elboldogulnak benne, csak ki kell jönni a színpadra, és a szöveget elmondani. A többi jön magától. Egyéb tét nincs.

Balázsovits Lajos rendező – és igazgató – is így gondolta. Lánya, Balázsovits Edit „Cecile" korba lépett, így a legjobb szerepet ő kapta. A három férfiszerepre meghívta Balikó Tamást (Pál), Hirtling Istvánt (Sándor) és Németh Kristófot (Trill báró), Lencsi szerepére Lovas Rozit. Fontos még a díszlet (Menczel Róbert), amely egy kellemes, antik bútorokra emlékeztető berendezést nyújt mindhárom felvonásban, évszaknak megfelelő poszterrel az ablak mögött, pianínóval, korabeli ezüst cigarettás dobozzal, korabeli faragott állófogassal és miegyébbel. A ruhák is fontosak (jelmeztervező: Tordai Hajni), Sándor és Trill báró porcelán öltönyben és csokornyakkendőben, Pál hanyag öltözetben vagy bársony házikabátban, és a két nő fekete ünnepi toalettben virul. Cecile fekete „gyászruhái" a harmadik felvonásra változnak át élénk ciklámen színre, és ekkor hordja az „emblematikus" kék róka szőrméjét a vállán.

Hogy mi fontos még? Ja, hát a történet! Járt-e Cecile a Török utcában? Már 95 éve, bemutatásakor is ez volt a kérdés, és ma is erről szól a darab. Varsányi és Bajor az írónak szegezték annak idején a kérdést, mondja már meg, hogy valóban megcsalta Cecile a férjét, vagy nem? Ezt csak a szerep eljátszásának megkönnyítése miatt kérdezték. De Herczeg kitérően válaszolt: azt a színésznő játéka dönti el, lehet úgy játszani, hogy járt a szeretőjénél, de úgy is lehet, hogy tisztességes volt.

A három felvonás alatt a négy szereplő lóugrásszerűen helyet cserél. Lencsi „baba" hozzámegy a magára maradt professzorhoz, a házibarátból pedig szerelmes férj lesz a kacér és vonzó Cecile oldalán.

Mondhatni, hogy banális. Ám jól meg van csinálva. Balázsovits Lajos igazgató nemrég kapta meg színházához az „útilaput", miszerint nem kap fővárosi támogatást. Ebben a krízishelyzetben kellett neki cselekedni, hogy ne kelljen bezárni a színházat. Egyelőre megmenekültek különböző spórolási manőverekkel, másrészt előrehozta jelen darab bemutatóját decemberről áprilisra. Ha ezzel megmenekül a színház, örülünk neki.

Az öt színész közül legjobban Balikó Tamás Paulusa tetszett. Pocakos, joviális értelmiségi figurája igen kedvessé tette alakját, nem sajnálnivaló papucsférj, hanem okos taktikus. Balázsovits Edit alkata predesztinált a Cecile szerepre, kissé affektált hangja, ideges nevetése, ironikus játéka hiteles, néha azonban kibicsaklik a hang, aztán gyorsan visszatér a helyére. Hirtling István Sándorként csalódás volt, ő, aki egy sármos színész, és a házibarát szerep is sármos, itt és most nem volt eléggé sármos. Lovas Rozi jól adta a számító szegény rokon kislányt, aki titokban professzor feleség akar lenni, s amint ezt elérte, házsártos sárkánnyá válik, zsákmányán látványosan uralkodva. Németh Kristóf Trill bárója rekedt, mély hangjával nem keltett illúziót.

Herczeg Ferenc Kék rókáját mostanság már annyi színház tűzi műsorára, hogy a Teréz körúti újabb megjelenés nem biztos, hogy elég a színház megmentéséhez. Még a parádés szereposztás sem garancia semmire.

Földesdy Gabriella

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©