Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

MAGYAR ELEKTRA

SZÍNHÁZ

MAGYAR ELEKTRA

Térszínház

A Térszínház a Magyar Kultúra Napján, 2012. január 22-én tűzte Bornemissza Péter: Magyar Elektra című művét.

Ez a mű a reneszánsz korban, magyar földön született, s a kor, s napjaink legkitűnőbb alkotásává vált. Az akkori magyar viszonyok között, amikor már a török 1541-ben elfoglalta Budát, a jómódú budai polgárcsaládokat a szpáhik házról-házra járva kifosztották, megölték. Így esett nekik áldozatul a Bornemissza család is. A család hatéves fiát, a mű szerzőjét, Bornemissza Pétert a szomszédok mentették meg a haláltól. Gyermek és ifjúkora ide-oda hányattatásai, kalandjai a jó eszű fiút korán ráébresztették a három részre szakadt országban dúló viszályokra, széthúzásokra. Ezidőtájt dúltak az országban a protestánsok kálvinisták és luteránusok és a pápisták harcai, hitvitái is. Gazdag rokonai lehetővé tették számára a külföldi híres egyetemeken a tanulást. Így kora egyik legműveltebb emberévé vált. Később a Balassi családnál nevelte az ifjú Bálintot is. Világosan látta a széthúzó főurak erkölcstelen harácsolását, az elvtelen magyar főuraknak a széljáráshoz igazított vitorlabontásait. Egyszer a Habsburg, a török, másszor az Erdélyi János párthoz való ide-oda cikázásait. Akkor már, mint lutheránus főpap, író, nyomdász kereste és kutatta a nemzet sanyarú sorsából való kiutat.

A rendező, Bucz Hunor a Térszínházban nem véletlenül vitte színre éppen ezen a napon a darabot. A napjainkban dúló széthúzások, az erkölcstelenségek, a gátlástalan harácsolás ellen teszi fel a kérdést a szerző művén keresztül: „Vajon mikor a haza a legkíméletlenebb szolgaságban sínylődik, szembe kell-e szállni a zsarnokkal erőszak alkalmazásával is, vagy biztosabban várható a bajoknak az orvossága és enyhítése, amit majd maga az idő hoz meg?"

A kérdésre a választ az előadás szuggerálta a nézőbe. Kitűnően oldották meg a színészek feladatukat. Agamemnon leánya szerepében dicséret illeti Zanotta Veronikát, aki, mint Elektra, magatartásával évekig képviselte az erkölcsi igazságot, ezzel lelkiismeret furdalásra késztetve férjgyilkos anyját, akit Szamosvári Gyöngyvér kitűnően alakított. Aegistus király, aki Elektra anyjával dőzsölt és vitte pusztulásba az országot, Balázsi István színészi teljesítményét dicséri. Elektra húga, Kaszás Villő néha hiteltelennek tűnt szerepében. Remek figurája volt a darabnak viszont Kovács J. István, a király szolgája, aki napjaink udvari bohócaira emlékeztetett, aki mindig oda dörgölőzik, ahol a hasznot reméli saját javára. Hiteles volt Keller Veronika (ámbár nem volt éppen vénasszony), aki hűségesen kitartott Elektra mellett, s bölcsességével igyekezett támogatni s óvni a lányt. Orestes királyfi, Elektra öccse hajtotta végre az ítéletet anyján és annak szeretőjén. Tétovázó kamasz fiú volt (Nagy Zsolt), akit belehajszolt nővére és nevelője (Brachraty Gábor) meg a hagyomány, hogy a vért, ami foltot hagyott a család becsületén, a fiúnak kell megtorolnia.

A technikai megoldások a színház anyagi helyzetéhez viszonyítva remekül szolgálták az előadást. Eszközök: Kovács J. István, Jelmez: Zanotta Veronika, Fény: Nagy Zsolt, Hang: Urbán Gergő, zenei szerkesztő: Dénes Roland.

Dömök Elíz

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©