A veronai szerelmesek krónikája, a Rómeó és Júlia örökszép története ismét megjelent a Vígszínház színpadán. A nagy angol drámaíró, Shakespeare műve számos nagyszerű színpadi – és film! – alakítással örvendeztette meg a nézőket. A Vígszínházban évtizedekkel ezelőtt, Ruttkai Éva és Latinovits Zoltán kettőse mára már színháztörténeti emlék. A mostani előadás újszerű, modern és rendkívül látványos. Eszenyi Enikő az Othello után elragadóan ötletes előadást rendezett. Ezek az ötletek nem csupán azokat a színházlátogatókat lepik meg, akik már sokszor látták a darabot, hanem frissességükkel közel hozzák a szerelmesek tragikus történetét a mai ifjúsághoz is. Talán ez a legnagyobb jelentősége a rendezésnek: úgy szól ehhez a korosztályhoz, hogy végig leköti az érdeklődésüket. Eszenyi Enikő a darabot a mai korba helyezi. Ezt jelzik a szereplők ruhái; csupán a báli jelenetben jelennek meg Shakespeare-korabeli öltözékben – mintegy jelezve, hogy ott és akkor jelmezbálon vannak. Vetített, utcai forgatagot, épületeket, folyópartot és hidakat ábrázoló háttér előtt Rómeó motorkerékpáron közlekedik, Lőrinc barátnak autó a szállása, és autóval érkeznek a Capulet ás a Montague család fiatal, vagány „hősei”. A híres erkélyjelenet megoldása is különleges: Júlia és Rómeó a színház első emeleti páholysorában – a nézők között – mondják el monológjukat. A többi néző a színpadon kivetítve látja az eseményt. Ezek az eredeti ötletek teszik maivá a történetet. Mindemellett imponáló ház-díszlet uralja a forgószínpadot, emeletén Júlia szobája, kettőjük szerelmi légyottjának helyszíne.
Eszenyi Enikőt a rendezés munkájában segíti a díszlet és jelmez-tervező Kentaur, Presser Gábor kifejező zenéje, a kép és világítást megvalósító Kamondi Zoltán és Csontos Balázs, valamint a báli jelenet és az utcai harcokat mozgató Duda Éva.
Varjú Kálmán Rómeót fickós lendülettel alakítja. A fiatal színész ideális szerelmes ifjú. Bata Éva drámai képességét már a „Ványa bácsi"-ban is megmutatta. Júlia szerepében bájos tizenéves. Kettőjük szerelmi fellobbanása igazi „meglátni és megszeretni" történet. A dajka szerepében Börcsök Enikő melegszívű, odaadó asszonyság. Vérbő humorral alakítja a figurát. Mercutio Gyuriska János. Olvastuk balesetének körülményeit, azt, hogy tolószékben jelenik meg. E szokatlan helyzet azonban fel sem tűnik – még a vivójelenetben sem. (Talán, ha lassabban beszélne, jobban lehetne értemi híres monológját.) Dengyel Iván Júlia apja, az idős Capulet. Hatásos a nagyjelenete, felháborodott kitörése leánya makacssága miatt. Pápai Erika Capuletné. A báli jelenetben előadott olasz dal – ez is hangsúlyozza a történet „maiságát” – kitűnő produkció. Mészáros Máté formálja meg a jó barátot, Benvoliót és Lőrinc barátot is. Az előbbit kellő humorral, az utóbbit megértő, segítőkész gyóntatóként. Tybalt Molnár Áron, Paris, Júlia kérője Rétfalvi Tamás e. h. Szerepük szerint nyegle, kötekedő, illetve rátarti szépfiút alakítanak. A darabot Varró Dániel új fordításában láthattuk. Ez a fordítás friss. Hozzájárul a darab sikeréhez. Az ötletek, a fiatal szereplők játéka mindenképpen jelzi, hogy klasszikus színművet is lehet modern felfogásban, a mai nézők – az ifjúság – számára is elfogadhatóan színpadra állítani.
Tárkányi Imre
Megjelent: Kláris, 2011/5.
