A fotók az
Újpesti Könyvtár Facebbok-bejegyzésén itt találhatók.
Újságunk
32. születésnapját ünnepelhettük meg a
barátságos Újpesti Könyvtárban telt
házzal -- 35 fő volt jelen, többen vidékről
érkeztek. Műsorvezetők Földesdy Gabriella és
Györgypál Katalin voltak.
Az
üdvözlés után énekszám
következett. Így az ünnepséget Katona
Mária vezette be egy ideillő dallal.
Ezt
követően Györgypál Katalin szólt röviden a
lap utolsó évéről, az elhangzottakkat lent közöljük.
Utána
Györgypál Katalin és Földesdy Gabriella
ünnepélyes-családi hangulatban adta át a
Kláris-díjakat (az erről szóló
igazolásokat, mottóval), fotózások
kíséretében. A névsor az indoklással
a honlapon itt olvasható.
A
díjátadást Szöllősi Dávid éneke
saját mandolinkíséretével követte
Heltai-Fényes Szabolcs: Áprilisi
tréfa címmel.
A
felolvasások I. részében az új
Kláris-díjasok szerepeltek abc-sorrendben:
Kanizsa
József néhány kedves-fontos szót
szólt az újságról, az
együttműködésről a Krúdy Körrel 33
éve, majd felolvasta meglepetésként az
"Ünneplőben a Kláris" c. köszöntő versét.
Salánki
Anikó, mivel először volt köztünk,
magáról beszélt néhány percet:
Mezőtúrról, 40 évnyi pedagógus
pályájáról, azóta az irodalmi
téren elért sikereiről, könyveiről. Németh
Nyiba Sándorral Som Lajos-rendezvényen találkoztak.
Németh
Nyiba Sándor a Krúdy Kör következő
rendezvényéről szólt.
Drotleff
Zoltán 10 éve tagja a Krúdy Körnek,
beszélt a táborokról, majd felolvasta a
"Tán igazak álmaim" c. versét.
Eller
Mária Budaörsről érkezett, költészetnapi
versét olvasta fel, melyet József Attilához
írt. (...kitárja lelkemet)
Györe
Ibolyától "A pitypang legendája" c. verset
hallottuk.
Horváth
Edit Magasságok
útján, Kutasi Horváth Katalin: Mit keres itt, Lengyel Géza:
Szívig ér (Papp
Lajosról) c. verseket mondták-olvasták
fel.
Pongrácz
Zoltán képzőművész és
esszéíró saját
munkásságáról szólt, ő
polihisztornak vallja magát.
Stancsics
Erzsébet "A magunk nyelvén" című versét
olvasta fel, Szedő Tibor "Áldás vagy átok" -- a
talentum c. verse hangzott el.
Tóth
Attiláné Éva a "Miért pont sült
hús" című újabb novelláját osztotta
meg velük humorral. (élettörténet)
Balázs
Erzsébet szintén prózát olvasott fel
papucskeresésről az unokával, régi szavak
után.
E
részt Katona Mária egy klasszikus énekkel
zárta.
A
felolvasások II. részében is sok
verset-prózát hallottunk:
Stancsics
Erzsébet Szántai Sándortól olvasta fel a
"Hol a dal" c. verset, Ránki Katalin a '23-as Kláris
antológiából saját versét,
(Viszonzatlan szerelem), majd Gyárfás Tamás:
"Anyám" c. szép verse hangzott el.
Halász
István: Életképek
prózasorozatának egyik darabját hallhatuk, majd
Reményi Éva: "Vízió" c. verse
következett.
Király
Erzsébet Király Lajos egyik versét: "A költő
lelke" címmel olvasta fel nekünk, Csipke
Rózsától Petőfiről szóló
versét hallottuk.
Balogh
Zoltán, aki régen volt köztünk betegsége
miatt, két verset olvasott: A
szeretet, ill. Rejtett
lelkierő, majd Takács László: A szeretet koldusa c. szép
verse következett.
Ágoston
Zsolt szabadon elbeszélte nagyapjáról
szóló történetét.
Szöllősi
Dávid saját versét olvasta fel: "Seperj
jól, te régi seprő!" címmel.
Bokrossyné
Mária Drotleff Zoltán egyik versét olvasta
József Attilával kapcsolatosan.
Halász
Erzsébet prózája következett:
"Munkaszervezés".
Tornai
Xénia: "Önhitt vagy" c. kimunkált versét
hallottuk, majd Eller Mária még egy szonettjére
volt idő: "Szonett a szerelemről".
Ránki
Kati még egy versét felolvasta a pihenésről.
Végül
Szöllősi Dávid énekelt: "Régi
nótát hoz Budáról...", és
szokás szerint feldolgozott népdalokat
énekeltünk közösen -- mindnyájan
ismertük ezeket -- Szöllősi Dávid és Katona
Mária vezetésével.
Az
adományt rendben átadtuk most is a
Könyvtárnak, ezzel is megköszönve, hogy itt
lehetünk.
**
Az
ünnepségen Györgypál Katalin következő
mondatai hangzottak el a Kláris
utóbbi egy évéről, 23/2—24/1.
számokról:
Első számunk 1992
áprilisában jelent meg, így idén
már a 33. évfolyamnál tartunk.
Átnézve a 6 számot – mindegyik 64 oldalas
–
témájukban is nagyon sokféle verset,
prózát, esszét, képzőművészeti
alkotást láthatunk-olvashatunk.
Számaink továbbra is
tematikusak, így témáink voltak:
társadalmi koherencia, azaz összetartozás,
közérzetünk, biztonságunk,
önegyüttérzés,
közömbösség és intuíció.
Ezek mellett természetesen az aktuális
témák is rendre szerepelnek: évszakok,
költészet napja, anyák napja, Trianon és
más fontos témák. Örülnénk, ha
több visszajelzés érkezne akár a
témákat
illetően, akár a lapszámokról, szívesen
vesszük az észrevételeket,
javaslatokat. Természetesen mi is azt szeretnénk, ha
még többen forgatnák,
olvasnák nyomtatott lapunkat az internet világa mellett.
Mivel folyóiratunk
irodalmi-kulturális jellegű, ezért
az aktuális társadalmi-politikai témák nem
fordulnak elő, de a békevágy, a
hazaszeretet, magyar nyelvünk ápolása,
őrzése, az általános emberi értékek
rendre felszínre kerülnek. Legfőbb célunk most is az
építés bemutatása az
öncélú rombolás helyett.
Szerzőink köre 34 fővel bővült
összesen, reméljük, közülük
többen állandó szerzőink maradnak. Az utóbbi
számoknál azonban új szerző alig
jelentkezett. Folytonos feladatunk megtalálni az
egyensúlyt korábbi és új
szerzőink művei között is.
Természetes, hogy minden szerzőnk
szeretne be- és
megmutatkozni „élő”-ben is, rendezvényeken,
műsorokban; az alkotó munkához
azonban inkább csend, elmélyülés
szükséges. Ebben megtalálni az egyensúlyt sem
mindig könnyű, különösen ebben a mostani,
felfokozott választási és egyéb
sokféle zajban, a mindenkit elérő rengeteg inger
közepette. Leginkább józan
észt és saját belső
értékrendünk megőrzését
kívánom.
Fel kell hívnom itt is a figyelmet
arra, hogy a
szerzői jog értelmében csak azt a művet
közölhetem, amit közlésre az
újsághoz,
szerkesztőséghez beküldtek. Így
például a Facebookra feltett műveket sem
közölhetem engedély nélkül –
és túl sok energiát is követelne.
Kérem tehát,
hogy a szerkesztőséghez küldjétek be
közlésre a műveiteket! Végül:
köszönöm
szépen segítségeteket, ami nélkül nem
lenne lapunk.
További jó munkát
kívánok – magunknak! Várom a
műveket 30. Kláris antológiánkba is!