Tóparton
sétálok gondolatban,
a Nap nevet egyre boldogabban,
csodát űz szívem, halott remény
rózsát tűz hajamba, nyári emlék.
Ámulok a víz remegő életén,
bámulom a szél tekergő végzetét,
kavicsot dobok messze, a mélybe –
kívánom, amit csak álmom kérhet!
Kérésem már lent a csendben,
csak sirály száll a fellegekben,
nádak között csörren az este,
vadkacsák úsznak szerelemben.
|