Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

Könyvespolc

Kanizsa József

"AZ ÉLET SZÉP, mindenkinek tudom ajánlani"

Vörös Ferenc albuma

Különleges könyvet, albumot hozott a postás. Vörösné Budai Mária, a művész felesége a szombathelyi Vörös Ferenc 2019-ben elhunyt grafikus-festőművész rajztanár „életművét” küldte el.

Vörös Ferenc 1931. január 12-én született Sárváron, és haláláig Szombathelyen élt. A szombathelyi Kanizsai Dorottya Gimnáziumból ment nyugdíjba, ahol rajztanárként tanított. Nyugdíjas éveiben még tovább tanított óraadó tanárként, három középiskolában grafikus-festőművész-tanárként ismerte meg az ország-világ.

Nagy örömömre szolgált ez a különleges küldemény a beltartalmával, a színes festményekkel, képekkel. 388 oldalas album. A különleges képességű és művészi lélekkel megáldott Vörös Ferencet még 1990-ben Budapesten, a Fáklya Klubban ismertem meg, noha a Vas Népében már találkoztak a műveink – versem és a grafikája –, majd Körmenden többször találkoztunk a Körmendi Kiállítóteremben és a Színház Aulájában. A 2001-ben kiadott SÁNTALÁBÚ VADKACSA című meséskönyvem Vörös Ferenc borítótervével és színes illusztrációival jelent meg.

Örültem az albumnak, az összeállításnak. Ahogy az Album összeállítója írja, Vörösné Budai Mária, a festőművész özvegye: „Alkotásaiból az élet szeretete sugárzódik, amelyet nem egyszer megfogalmazott: »Az élet szép, mindenkinek tudom ajánlani.«”

Én is ezekből a „szeretet visszaemlékezésekből” néhány sor idézetet adok közkincsé az Olvasó számára, akihez, vagy akikhez eljuthat ez a csodálatos könyv, az Album és olvashatja, forgathatja.

Mintegy 19 volt diák, már-már művésszé érett grafikus, festőművész fogalmazta meg Vörös Ferenc volt tanárhoz fűződő kapcsolatát, a tanulás, a szakmai elhivatottság elsajátításának pillanatait, vagy éveit örökítik meg a maguk érzésvilágával. Nem idézhetek mind a 19 megjelent írásból, de egy-két ideillő idézetet mégis közkinccsé teszek.

Balogh Patrik, karikaturista „Vörös Feri báról” így ír: „Annyi pozitív gondolat, humor és energia volt benne, hogy egy csapásra elfeledtette velem a bánatom.” Vagy a következő gondolat:   „Egy-egy rajzolás alkalmával sokat mesélt a sárvári kötődéséről, hogy például Kabos Lászlóval egy házban laktak gyerekként, de volt, hogy csak a sportról beszéltünk.”

Büki Barbara, főmuzeológus (Szépművészeti Múzeum, Magyar Nemzeti Galéria) így emlékszik:  „Feri bácsi óráin nem csak rajzolni tanított, de utat mutatott és mindig a művészet szeretetét tolmácsolta. Saját ízlését soha sem erőltette ránk, épp ellenkezőleg, ösztönzött, hogy mindenkinek az eredetiségre kell törekednie, az eredetiségre kell szert tennie.”

Györe Boglárka Zsuzsanna, a család barátja, „Emlékek Vörös Ferencről”: „Szerettem a kifinomult megszólalását, a mindig hozzáillő szép beszédet, amelyben az élet bölcsességeit is hangsúlyozta személyre szabottan.” „Imádott tanítani és jó pedagógusként esetlegesen tanácsot adni. Kézmozdulatai finomak voltak, mindegy volt, hogy éppen szénnel vagy ecsettel dolgozott.”

Dr. Czetter Ibolya, főiskolai tanár, KDG-és tanítvány: „Kedves volt, jó kedélyű és lendületes. Frappáns mondatokkal próbálta megértetni velünk, hogy is kell hozzálátni egy rajzhoz, hogy kell látni, keretezni a látványt: »Akinek van alapja, annak van kalapja.«”

Ferences Eszter, szilikátrestaurátor művész, képzőművész: „Vörös Ferenc egy »igazi« tanár”. Ő ilyen volt. Tudott büszke lenni a sikereket elért tanítványaira! „Ezerrel pörgött, ahogy ma mondanánk. Az életigenlése tette örökifjúvá.”

Gadóczy József, tanítvány, családtag, „Tanárom és nevelőapám” címmel így írta le dicsérő szavait: „»Ha el tudod hinni, el is tudod hitetni!« – szokta mondani gyakran, és én elhittem. Hitet adott, vagy annak a kis hajtását, hogy emberszámba vett minket és meglátta bennünk, tanítványokban a jót. Amit egyébként sokszor hiányoltam korábban, akár általános iskolai tanáraimban, akik közül akadt olyan is, aki egy-egy mondatával inkább azt próbálta elültetni bennünk, hogy »nem lesz belőletek semmi sem.«”

És végül Keszei Andrea „Egy vörösfertőzésen átesett tanítvány visszaemlékezése”. Ezzel a gondolattal zárom a tanítványok megjegyzéseit, idézeteit – elnézést kérek, akitől nem idéztem.

„Megajándékozott az alkotás semmihez nem fogható örömével, a gyermeki alkotófantázia varázsával. Nagybetűs TANÁR volt, akinek vélt vagy valós igazságait eszünkbe sem jutott megkérdőjelezni. Szerettük, tiszteltük, sőt rajongtunk érte.”

Versekből néhány idézet. Böröczki Mihály: Vörös Ferenc   „mint neki egy képhez, hozzá szerelem kell, / s ránk is hagyta szívét, az ecsetes mester. /  Szerethető művészember volt.”

Gyócsi László Egy művész önarcképe c. verséből idézve: „Gyógyszerként hatnak a szépre éheseknek / Örök értékei maradnak a művészi létnek.”

Ez mind igaz Vörös Ferenc művészre.

Kanizsa József: Festményeid kontúrjai (Vörös Ferenc festő-tanár emlékére) „Festményeid világot jártak, / neved kicsi hazánkban / beírta a Nagykönyvbe / a színeid téged bezártak / egy isteni művészi világba, / emberi szívekbe”.

MÉDIA MEGJELENÉSEK: az  55. oldaltól a 84. oldalig cikkek és fotókkal illusztrált írások találhatók. Zömmel a helyi megyei lapban, a Vas Népében jelentek meg. Ez érthető, de például a KLÁRIS folyóiratban rendszeresen megjelentek grafikát, és nem véletlen, hogy KLÁRIS Nívódíjban részesült. A 19 oldalnyi média megjelenésekből csak egy-két részlet idézettel hívom fel az Olvasó figyelmét, hogy érdemes ezt a fejezetet is elolvasni, megtudni, hogy a cikk, a tudósítás vagy interjú idején Vörös Ferencről hogyan nyilatkoztak, vagy a festőművész a saját munkásságáról hogy adott információt a lap olvasóinak. Egy biztos, soha nem felejtette el, honnét jött, ki áll mellette, ki az, aki élete párjaként hűséggel ismeri el a munkásságát. Így Merklin Tímea: Megtalált öröm, boldogság (Vas Népe napilap, 2011. január 15.) című írásból idézek: „Marikával szeretünk társaságban járni, imádok táncolni, társalogni.” Ebből az írásból: „Ha valakinek szép a csípője, az elég nekem, nem kell hozzá riszálni – foglalt állást Feri bácsi, és még hosszan tud erről beszélni, közben mosolyog a szeme és kacsint a feleségére, aki láthatólag maga az élet-inspiráció”.  Vörös Ferenc ekkor volt 80 éves. Ez is igaz, egy megértő, őszine feleség mindenben inspiráló hatású lehet, és értéket tud alkottatni, ez egy festőművész számára isteni ajándék, általa kiteljesedhet…

A MÉDIA írásai után a festőművész, Vörös Ferenc életrajza, munkássága, kiállításainak színhelyei, dátuma következik. Majd fekete-fehér fotók gyermekkortól mutatja be életútjának állomásain készült fotókkal. A PORTRÉK sorozat a Marika-portétól a saját portréig a 87. oldaltól a 117. oldalig megtalálhatók. A TÁJKÉPEK sorozat a 119. oldaltól 200. oldalig szebbnél szebb tájak, falurészletek, templomok, naplementék, a tó és a naplemente varázsa, havas táj, falurészlet, az erdők, a fák különleges ábrázolása a maguk természeti adottságukkal, szépségükkel. (Itt található a legtöbb kép.)

AKTOK sorozat 207–251. oldalig gyönyörködteti el a lapozgató szemlélőt, dobogtatja meg a férfi szíveket… és köztük egy-két meglepetés festmény…

Életképek 251–269. oldalig a  Fatima Ahmed képtől a Karácsonyra kép mellett a Madonna c. kép bemutatásával, és a gólya, kutyus, lovak szépségével ad újabb lebilincselő látványt.

Csendéletek 271. oldaltól a napraforgóktól az őszi, tavaszi csendéleteken át újból a napraforgók életvidámságával zárja a képsort.

Grafikák a 291. oldaltól, a Marika portréval kezdve és a saját portréival folytatva a gyermek portrék üdeségével, szépségével átlendül az akt újbóli „férfiszem” megbabonázásával, és jönnek az ismert zenei, majd külhoni ismert „nagyságok” portréi, mint Beethoven, Bach, Johann Strauss és újból a magyar nagy egyéniségek portréi, Keresztúry Dezső, Csóri Sándor, majd Jézus születése, Áldás című portréval, és zárja a lovak csodás mozgás megörökítésével. Csodásak e grafikák…

Illusztrációk a 346. oldaltól a 367. oldalig (neveket, könyvcímeket itt nem emelek ki.)

Hihetetlen nagy értéket képvisel ez a könyv, Vörös Ferenc életét, munkásságát bemutató Album. Csak gratulálni tudok a szerkesztőnek, a kiadónak, és nagy örömmel ajánlom a kedves Olvasónak őszinte, igaz zalai szívvel.

Szerkesztette: Vörösné Budai Mária. A fotókat készítette: Mihácsi Veronika, Muhammet Kolsuz, Smidéliusz Bence, Stekovics János. Megjelent a Szülőföld Könyvkiadó gondozásában, 2021-ben 368 oldalon.

♣    ♣    ♣

 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©