"Így, hetven felé"
VERS
Boér Judit
ELSŐ KARÁCSONY
Asztalfőn kis hercegnőnk,
fején pántkoronával.
Látszik, hogy elégedett
az asztaltársasággal.
Ott trónol magas székén,
kanál jogarral verdes,
kegyesen ránk mosolyog,
kit lát, szívének kedves.
Első karácsonya ez
boldog családi körben.
Nézi a sürgés-forgást,
sikongat önfeledten.
Kivillan ilyenkor lent
az első tejfogacska.
Harapásra még nem jó,
ám ékszerként nincs párja.
Bármelyik nevén hívjuk,
mindegyiket megérti:
Liló, Róza vagy Rózi,
Olívia, sőt Öcsi.
Tudja, hogy ma ő a sztár,
akármilyen kicsike,
neki dalol a sok nagy,
és meghajol előtte.
A fenyő neki zöldell,
kalács neki illatoz,
Jézuska is örvend, ha
ajándékot neki hoz.
|
|
|
|