Nem is volt meglepő, amikor „Az én Itáliám –
Io in Italia ho” című kötet
megjelenéséről értesültem, hisz a könyv
szerzője az elmúlt öt évben igen szoros
kulturális kapcsolatot ápolt velem és az
általam vezetett Ősfehérvár
Alkotóközösséggel. Ennek a
közösségnek nem csak alapító tagja, de
krónikása is egyben Csató
József újságíró,
író, aki naprakész még most is –
gondolom, szakmájából adódóan
– az évtizedek óta tartó
tudósítások, a hírközlések
világában. Akinek az elmúlt néhány
évben fél tucatnál is több könyve jelent
meg, szám szerint nyolc. Foglalkozási ártalom,
megszokás, a szabadidő hasznos eltöltése, vagy az
évtizedes gazdag és tapasztalt életút,
netán az ŐsfAlban való programok légköre
ösztönözte az írásra?
Mi ketten nagyon is jól tudjuk az okát, mert
ismerjük egymást, hisz ötven éves
barátság köt össze bennünket. A hatvanas
évek végén fiatalon is a kultúra, a
művészet, az irodalom kovácsolt bennünket
össze, mint most. De akkor még nem is sejtettük, hogy
az általam vezetett irodalmi-kulturális programok
kapcsán 2020-ban szintén a kultúra, az irodalom, a
költészet, vagy az írás hatalma, a
szóban forgó könyv megjelenése
inspirál valakit arra, hogy felkérjen ennek a cikknek az
írására.
Az információ cseréje, közlése
mindennapos a kettőnk kapcsolatában. Így aztán az
elsők között voltam, aki tudomást szerezhettem a
legújabb könyv szerkesztéséről, majd elsők
között voltam, aki megkapta a
tiszteletpéldányt, természetesen dedikálva.
De elsőként mutathattam be Budapesten, a Zila
Kávéházban Csató József új
könyvét egy zenés, verses,
kiállítással egybekötött irodalmi napon
az ŐsfAlköz színeiben, a Krúdy Kör
meghívására.
Talán nem a legszerencsésebb időben látott
napvilágot a kötet, hisz hónapokra lebénult,
megrekedt az országok közötti utazás –
ami csak szándék maradt a koronavírus miatt sok
utazni vágyó embernek, családoknak, a könyv
írójának is. Így aztán nem csak a
napsütötte, örömteli utazás korábbi
élményeiről, de Itália könnyeiről, az
emberáldozatokat követelő vírusról is
szól a kötet egy fejezete. A könyv tartalmának
túlnyomó része azonban az utazni
vágyóknak nyújt útmutatást,
élménybeszámolókkal
kiegészítve azoknak, akik már jártak olasz
földön és azoknak is, akik első alkalommal tervezik a
jövőben az olaszországi utazást. A könyv
írója több alkalommal is elutazhatott
Olaszországba, akit megragadott az ottani táj
szépsége, az atmoszférája és az ott
élő emberek életvidámsága,
vendégszeretete.
Jómagam is abban a szerencsés helyzetben vagyok,
hogy a családommal együtt nyaranta élvezhettük
a téli csizmát formáló olasz föld
mediterrán nyújtotta kényelmét összes
szépségével, Velence gazdag
látványosságaival, csupa-csupa szép
emlékével.
Elmerülve Csató József barátom nyolcadik
kötetének olvasásában, amely a
varázslatos, az imádni való olaszországi
utazásokról, történetekről szól,
újra átélhettem szinte extázis hangulatban,
izgatottan a már-már feledésbe merülő
olaszországi emlékeket, amelyeket a szerző papírra
karcolva tárt elénk, az olvasó elé,
és újra hatalmába kerített az a
vágy, hogy lássam Itália szépségeit,
a felhőtlen napot, az azúrkék tengert az aranyló
homokkal. Önfeledt szabadságérzést
nyújtott a könyv olvasása, természetfeletti
élményt, kikapcsolódást nyújtott,
mintha újra meg újra megmártóztam volna a
habok között, a mézédes roppanós
nagyszemű szagos szőlő illatával, az Istenek italaként is
említett vörösboros nedűk mámorában.
A szerző nem csak évtizedes írói
tapasztalatait, rutinos szerkesztői munkája során
szerzett tudását, idegennyelvű ismereteit, de a
saját utazásai során szerzett
élményeit is elénk tárja, olvasni szerető,
utazni vágyó emberek elé! Egyfajta
kínálatot nyújt, nosztalgiázni enged
azoknak, akik már átéltek hasonló
élményeket az utazásaik során!
Az én
Itáliám című kötetben
megismerkedhetünk a latin, az olasz nyelv
keletkezésével, használatával, a
világörökség részeként ismert
városokkal – Velence, Nápoly, Sorrento,
Milánó, hogy csak néhányat említsek
–, megtudhatjuk, hogy a római birodalom szíve
évszázadokon keresztül Itália volt.
Olvasás közben élvezhetjük a
napsütötte Toscanáról és más
olasz városról írt utazással kapcsolatos
élményeket, a borvidék és a
gasztronómia ízvilágát. Gazdag programokat,
úti és élménybeszámolókat
ismerhetünk meg Csató József e
kötetéből. De olvashatunk Márai Sándor Itáliai
életérzéseiről is, vagy a római
újságíróval kötött
barátságáról. Felcsillant a szemem, amikor
a Római Sas Lovagrend történetéről olvastam,
a Birodalom munkájáról napjainkban, valamint a
lovagavatási ceremóniáról, amely
ceremónián jónéhány
Ősfehérvár Alkotóközösség tagot,
többek között a könyv szerzőjét is
lovaggá avatták évtizedes munkája
elismeréseképpen.
A szerzőt ismerve, életútját követve,
könyveit olvasva tudom, hogy azt a tudást, ami
évtizedek óta meghatározza az
életét, a munkásságát,
írói pályáját, azt a
mérhetetlen információt, nem csak a vele
született tehetsége, vagy a napsütötte Toscana,
Velence, Róma látványa, történelme,
vagy a jó borok kóstolásának bizsergő
érzése adta, hanem a siófoki Perczel Mór
Gimnázium-ban és későbbi tanulmányai
során szerzett tudása is.
Kedvenc országává vált
Olaszország, ahol kék az ég és a tenger is.
Talán a könyv borítója is
szimbolizálja színeiben, egy csodálatos
mediterrán táj szépségével azt a
vonzódást, amelyet Olaszország tájai,
éghajlata, történelme, a múzeumok, a
nevezetességek nyújtanak az utazó
számára. Akár a múltban, vagy majd a
jövőben utazunk, örök élmény, emlék
marad Az én
Itáliám.
(Csató József: Az
én Itáliám. Io in Italia ho. Szerk.:
Csiszár László. Tarsoly
Ifjúságért Egyesület,
Székesfehérvár, 2020, 244 p.)
♣ ♣
♣
