Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

ESSZÉ

Csató József

Önkéntes karanténba zárva!

A koronavírus okozta rengeteg kellemetlenség közepette van időnk egy kicsit elgondolkodni az eddigi életünkön. Vajon mit csináltunk jól és mit rosszul, hogy idáig jutottunk? A kérdésre nagyon nehéz megadni az adekvát választ. Biztosan tudjuk, hogy az emberiség sok mindenben ártott magának az utóbbi évtizedekben. Most nincs világháború, azonban kisebb helyi háborúk és békétlenségek sajnos most is előfordulnak a földkerekségen. Sokan életüket vesztik a különböző terrorcselekmények során, a természeti katasztrófákról nem is beszélve. Még ott vannak a közlekedési balesetek, amelyekben megint csak rendesen pusztul az emberiség.

Az őserdők kiirtása, az üvegház hatás miatt ugyancsak sok baj zúdult ránk. A globális felmelegedés miatt megolvad az Északi-sark jégrétege, emelkedik a tengerek vízszintje. Földrengés, cunami, sorozatos erdőtüzek pusztítanak az orbis terrarumon. És most megkaptuk a koronavírust is, hogy még elkeserítőbb legyen a helyzetünk. Kínában. Olaszországban, Spanyolországban rengeteg áldozata van már az új vírusnak, amely ránk szabadult. Szinte nincs már olyan ország, amit ne ért volna el, és ne lettek volna halálos áldozatai.

Magyarországot is elérte a ragályos járvány, nem kímélve itt sem polgártársainkat. A statisztika szerint ma már, amikor a cikket írom, több mint egymillió ember betegedett meg a földkerekségen.

Az áldozatok száma naponta nőttön nő. A vírusnak egyelőre nincs ellenszere. Hónapoknak kell eltelniük, mire esetlegesen megtalálják azt a gyógyszert, amely legyőzi a kórt.

Főleg a 65 év felettieket veszélyezteti, de ez sem szentírás. hiszen fiatalabbak is meghaltak már a járvány miatt.

„MARADJ OTTHON!” –  hirdeti a szlogen, mert így nagy esélyed van arra, hogy nem kapod el a fertőzést.

Tehát önkéntes karanténba vonultunk. Betartjuk a szabályokat, amelyek remélhetően hozzásegítenek ahhoz, hogy egy bizonyos intervallumon belül vége legyen ennek a rémálomnak.

Sajnos azonban nem mindenki veszi komolyan ezeket az intézkedéseket, veszélyeztetve embertársai egészségét!

Értsük már meg végre, hogy ez nem gyerekjáték. Eddig csak különböző járványokról szóló filmekben láthattunk a mostanihoz hasonló jeleneteket. Gondoljunk itt a Robin Cook-könyvekre, filmekre, vagy Steven Segal A hazafi című filmalkotására.

De a mostani járvány sajnos a szomorú valóság! Az emberi élet a tét.

Maradjunk tehát veszteg, ne kísértsük magunk ellen a sorsot! Csak így lehet esélyünk, hogy átvészeljük ezt is, és majd egy kicsit lelkileg megtisztulva láthatunk hozzá az új élet megkez-déséhez!

Ehhez sok kitartásra és önmegtartóztatásra lesz szükségünk. Hiányoznak természetesen szeretteink, gyermekeink, unokáink, barátaink. Nem mehetünk el, ahová akarunk, egy jó ideig.

De éltessen bennünket a remény, hogy majd vége lesz ennek a rémálomnak is. „Dum spiro, spero!”, tartja a régi latin közmondás (Amíg élek, remélek!) És ugye, a remény hal meg utoljára!

Hit, bizakodás. remény, kitartás kísérjen bennünket ezen a nem könnyű úton!

Ajánlom mindenki figyelmébe addig is Albert Camus Nobel-díjas francia író A pestis című regényét. És Márquez, szintén Nobel-díjas író Szerelem kolera idején című könyvét is melegen ajánlom! (Mindkettő megtalálható az interneten is.)


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©