"Így, hetven felé"
VERS
Boér Judit
TRIANON, DOBOGÓ MÁGNES
Csak azt veszítjük el,
ugye Márai,
hitet, hazát, emberséget,
amit lélekben feladunk?
Az otthon, ugye Tamási,
több mint puszta földdarab?
És lelkében, nyelvében él a nemzet,
ugye Berzsenyi, Széchenyi, Kölcsey?
Igazságtalan volt, vagy megérdemeltük?
Háborgás, önostorozás hasztalan.
Bűnbakot keresni, egymásra mutogatni
megannyi fortyogó lávakatlan.
De amíg él magyar s áll Buda még
Muhi, Mohács, Majtény, Segesvár mellett,
Trianon gyászos emléke elkísér
távoli szegleteket,
végletes nézeteket,
széthúzó egyedeket,
egy egész életerős, jövőbe tekintő nemzetet
tartva össze rendületlenül dobogó
mágnesként.
|
|
|
|