Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

KÖNYVESPOLC

Fehér József

Kőbánya ege alatt

Kanizsa József kötete

A szeretet és hála csendül ki Kanizsa József: Kőbánya ege alatt című 51. kötetéből, mely versekkel, prózai írásokkal és fotókkal tárja elénk a kiváló költőnek, írónak, meseírónak és kritikusnak Kőbányán eltöltött és a városrész virágzó irodalmi-kulturális életében tevékenyen kifejtett negyvenkét esztendejét. „Mit jelent nekem Kőbánya?” – teszi fel a költői kérdést könyvével azonos című nyitóversében. „Acélos fényességű ég alatt/ Újhegyi hetedik emeleti/ boldogságot,/ a tágas Hazát, az ezertükrű/ ablakából a rám csodálkozó/ valóságot…”

Kőbánya a várost, az otthont, a hazát jelenti számára. „S én szívemre, keblemre emelem,/ mert itt a HAZA, HAZA szívében/ egyek vagyunk:/ a magyar NÉP, a JÖVŐ, a SORS…/ …itt élni, itt tenni, alkotni csak/ együtt tudunk…”  Nagyon szép gondolatok az összefogásról, az együvé tartozásról. Abban csak reménykedni lehet, hogy hozzá hasonlóan mindezt mások is így gondolják ebben a hazában.

Kanizsa József, az ismert és elismert író, költő, meseíró és kritikus Kispestről költözött családjával alig több, mint négy évtizede Kőbányára, az Újhegyi lakótelepre, a Bányató utcába. Hatvanegy éve munkálkodik az irodalomban szívet-lelket feltöltő alkotó, misz-sziós tevékenységével. Eddig ötvenegy kötete jelent meg, melyből negyvenkilenc Kőbányán született. Versei, írásai eljutottak Erdélytől Kanadáig, Szerbiától Ausztráliáig – amihez örömmel gratulálunk.

E könyvének csodálatos versei a városrészhez, a szülőkhöz, a családhoz, a zalai tájhoz és az elhunyt barátokhoz, ismerősökhöz íródtak. A továbbiakban kiegészülnek az általa alkotott prózai írásokkal, kritikákkal, műveiről megjelent recenziókkal. Így válik teljessé ez a szép ívű kötet.

A „Kőbánya ege alatt” ciklusában szívet melengetően ír a lakóhelyéről. „Szemem hálójával/ befogom a tájat/ mellénk sorakoznak/ ülő s álló házak” – írja a „Kőbányai idill” című versében. „A Nap már nyugatra/ a pihenőbe tart/ míg a szél az égen/ felhő-habot kavart…” – zárja gyönyörű soraival a költeményt. Csodálatos költői képekkel vall erről a városrészről. „Ébred a lakótelep./ Hatalmas hajó-házak/ e varázs-pírba/ Váltó hajnal-/ hasadásra vártak.” Érezni, hogy a lelke tele reménnyel, az élet szépségével a „Kőbányai hajnal” c. versét olvasva.

A május minden költő lelkében a megújulást, a kibontakozást jelenti. „Tavasz. Május esti ájulat,/ Adj erőt a Holnaphoz,/ a léthez!/ ma már tettem. Most pihenek./ Erő kell az Új tetthez,/ Az Élethez.” (Május adj erőt)

Lélekemelő gondolatokkal köszönti a karácsonyt „Adventi fénnyel” című versében. „Oszd szét a szeretet/ Minden földi lángját,/ Az adventi fénnyel/ A világot bejárják”.

Ciklusba rendezte a kőbányai személyekhez írt költeményeit is. Varga Hanna 95. születésnapjára a „Vallomás az itt élőknek”, Bernát Jánosné Borika 80. születésnapjára a „Dicsőíti földi léted” című költeménye született. Verseit olvasva vele együtt éljük át Varnusz Xavér zongorajátékát, lépdelünk a csönd hídján, festményekre figyelve „Meiszter Kálmán műtermében”. Vele együtt bennünket is átjár az áhítat.

Szívéből születtek a családjához és a zalai ismerősökhöz szóló versei. A „Csillag-lovaglás” és az „Isten áldásával élj” című költeményeit Józsi fiának, a „Kék-tükörben” és az „Isten tenyerébe vett” címűeket pedig Zsolti fiának írta szeretettel. Ezután az édesanyjához (Kinyújtod kezed, Anyám), majd Vilmához, a feleségéhez írott gyönyörű vallomások (Szemed; Te vagy a fény; Kinyújtod karod; Karomban tartalak; Májusi fény ötvenöt évben) következnek. „megszoktam a sugárzásod/ sötétbeli vibrálásod/ életemben te vagy a fény/ öregségemben a remény…” – olvashatjuk a „Te vagy a fény” című versében.

Szépen megemlékezik az elhunyt írókról, költőkről és művészekről is e kötetbe rendezett költeményeiben. Érezni, látni, hogy valósággal áradnak, szállnak a „Hazámhoz szóló versek”. „Kicsi Hazám, Népem, érted szól a szám/ pengetem a lantom/ Legyen rajtad Szűz Anyánk áldása, ha e földet elhagyom…” – zengi lelkesen a „Hazám, Népem, érted szól a szám” című versében. A „Tarisznyámban cipó” a számvetésen túl már az ország értékeit is hangsúlyozza: „Ó, be szép ez a kis haza, Magyarország,/ minden négyzetmétere történelmi út,/ minden zuga rejtett átjáró, titkos éj,/ ha kellett kinyíltak a rózsát termő kapuk.”

Jézus Krisztushoz imádkozik a „Talán nem késői ima” című költeményében. „Add meg a mindennapi…/ …a mindennapi betevő kenyeret./ Add meg, hogy tisztességesen/ teremtsünk holnapot,/ megaláztatás nélkül éljünk.” Ha rejtve is, azt mondja ki, hogy igaz emberként becsülettel, tisztességgel kellene tenni a dolgunkat, betölteni küldetésünket – magunkért, gyermekeinkért, az ország jövőjéért. Idekívánkozik még a „Csodás e földi élet” c. vers  bevezető néhány sora: „Csodás e földi élet/ Minden perce/ Csodás az ember, ha/ Mindig őszinte/ Csodás emberekért/ Emberként élni/ Soha nem reszketve/ Soha nem félni”.

Ezután a kötetben az általa és róla szóló elismerő írásokkal, kritikákkal, ünnepi eseményekre invitáló meghívókkal, rendezvényeket bemutató fotókkal „találkozunk”. Mi, Krúdy Körösök méltán vagyunk büszkék Kanizsa Józsefre, mert az irodalom és a kultúra szolgálatában eltöltött hatvanegy éve alatt kiérdemelte a Magyar Kultúra Lovagja, Kőbánya Díszpolgára, az Év embere, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör Örökös Tiszteletbeli Tagja címet, ezen kívül Kláris Életmű-díjas, Zajk és Kőbánya szépírói, kulturális missziójának „nagykövete”.

Jó egészséget és további sikeres, tevékeny éveket kívánunk neki!

(Kanizsa József: Kőbánya ege alatt. Kőbánya-Újhegy, 2019. Versek, prózák, fotók… BIRÓ family Nyomda és Könyvkiadónál, 2019, 162 p.)

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©