Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

IRODALOMTÖRTÉNET

Kecskés Rózsa

A hírlapíró Ady

Gondolatok Király Levente: Ady megmondja c. könyve (2017) alapján

A 100 éves évforduló kapcsán nem a nagy költőt méltatom, hanem az újságcikkeire hívom fel a figyelmet, felvillantva értékeikből párat.

Szerb Antal irodalomtörténész szerint Ady előbb volt jó újságíró, mint jó költő. 1899-ben jelent meg első cikke, az utolsó 1915-ben. Dolgozott Debrecenben, Nagyváradon, Pesten és Párizsban. Szenvedélyes igazságkereső, kérlelhetetlen, egyenes gerincű újságíró volt. Írt színikritikákat, útirajzokat, tudósításokat, néha pletykákat is.

A magyar újságírás aranykorának legkiemelkedőbb alakjaként értékeljük 100 év után is – írta róla Király Levente.

Óriási ismeretanyaggal rendelkezett és félelmetesen pontos lényeglátással. A 16 év alatt írt újságcikkeiből rengeteg mindent megtudunk tőle korának eseményeiről, politikai, társadalmi, kulturális életéről. Publicisztikája ma is aktuális. Ha csak felsorolok néhány címet, abból is sok minden sejthető:

Agyon fogjuk szeretni szép hazánkat; Menjünk vissza Ázsiába; A magyar iskola rosszul nevel; A magyar gólya sztrájkol; Menni akárhova, mert itt rossz; Jogainkról beszéljetek; Minden mai földi küzdelemnek célja: a vagyon.

A címekből is kitetszik, hogy ma is van aktualitása írásainak.

Mert írt ő nemcsak a hazafiságról-magyarságról, kultúráról-oktatásról, népességfogyásról-kivándorlásról, a bel- és külpolitikáról, az egyházról, a szocializmusról, a technikai fejlődésről – de mindenről világos, tiszta gondolatmenetben, lényeglátón, szenvedélyesen és néha sziporkázóan, néha prófétikus jövendöléssel. Olvasásukkor nemcsak azt állapíthatjuk meg, hogy ma is aktuális a valóság ábrázolása, de azt is, hogy mennyire nem változott az EMBER 100 év alatt, csupán a technika fejlődik ma is !

„Világszerte divatos ugyan a gondolkodás kultusza, sőt még a poéták is mintha újra divatba kezdenének jönni. De az álmok el akarnak most már menni végleg a földről. Az álmok, mámorok és a régi rendű vágyak. Ám valójában az emberi vágyak meglelték a pozitívumot.

Minden mai földi küzdelemnek célja: a vagyon. A többivel, a gondolatokkal, érzésekkel, hagyományokkal és a többivel csak éppen áltatjuk magunkat.” (Budapesti Napló, 1905. márc. 7. = Ady megmondja, Corvina K., Bp., 2017, 165. old.)

„Csodálatosan kezd a kultúra virulni a Kárpátok alján.

Beszélik például, hogy Csabán tót parasztok angol szótárt vásárolnak.

Shakespeare nyelvét tanulják az én vármegyémben is. Egyszerű, koldus emberek a kalendárium és a biblia helyett angol nyelvtant olvasgatnak ma már…

Itthon tudniillik kevés embernek van joga és módja élni. Angolul tanulnak hát, és elmennek innen az emberek. Még boldogak, akik olvasni tudnak. Ezek nyelvtannal s szótárral művelik magukat. Igazán kellene már valamit tenni Magyarország analfabétáiért. Ha olvasni fognak tudni, sokkal hamarabb ráveszik magukat a kivándorlásra.

Mert azt már látjuk, hogy a kivándorlás nem igen fáj az ország urainak.” (Jegyzetek a napról. I. Angol vezényszók)


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©