Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

ESSZÉ

Láng Miklós

Domboldal

Amikor ősszel betöltöttem a 99. évemet, barátaim, akikkel együtt élek, úgy gondolták, hogy megöregedtem. Én erre beintettem nekik, és éltem tovább addigi életemet, amibe beletartozott egy napi jó félórányi séta is.

Decemberben azonban egy kis balesetem adódott: a sétám során – egyszerűen megrogyott a lában. Ez még nem lett volna baj, de nem tudtam felállni.

Látótávolságra, de elég messze voltam még a házunktól, mégis reménykedtem, hogy a barátom meghallja a kiáltásomat.

De nem hallotta meg. Hangomra azonban felfigyelt az új szomszédasszonyunk, akivel eddig még nem találkoztam. Amint közeledett felém, megkértem, hogy szóljon be a lakásunkba, a barátomnak. Így is tett, és már ketten jöttek a segítségemre. Szükség is volt erre, mert a lábamba az erő nem jött vissza, és ketten is nehezen vonszoltak el a lakásunkig.

Ezután már nem szívesen engedtek el egyedül. Azaz valaki vállalkozott arra, hogy karon fogjon, és így biztonságban lépegethessek. Az utca nagy része sík volt, ám az egyik végén meredeken emelkedett az út, fel a következő szinten fekvő úthoz.  Sétánk eddig az emelkedőig vezetett. Ez az oda-vissza séta eléggé unalmas volt, de amikor már egyedül is mehettem a sétálóbotjaimmal, akkor a lelkemre kötötték, hogy a sétám nem terjedhet túl az emelkedőig.

De milyen a gyerek? (Meg az öregember?) Kíváncsi. (És szófogadatlan.) Mi lehet a dombon túl? Ez foglalkoztatott, valahányszor odáig értem.

Úgy véltem, hogy bár az emelkedő eléggé meredeknek tűnik, de nem látszik csúszósnak. Egyszer nekiveselkedtem. És örültem a sikernek! Bár amikor fölértem és visszatekintettem, egy kicsit megijedtem. Mert fölfelé lehet kapaszkodni a lépésekkel, de lefelé viszi az embert a lejtő; azaz nehezebb le, mint fel. Ám ezen a nehézségen is túljutottam. A sikerekkel az ember szeret dicsekedni, de ezt a teljesítményemet otthon elhallgattam.

Azóta is minden sétámon fölmegyek a következő szintig, és képzeletben megveregetem a vállamat: jól van, öreg, ne add fel!



♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©