Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

KÖNYV

Fehér József

Rám szabott sors

Kanizsa József ötvenedik kötete

Egy csodálatos életutat összegző kötet Kanizsa József: Rám szabott sors című, legszebb verseiből, prózai írásaiból, családját, barátait, pályatársait bemutató fotókból nagy műgonddal összeállított és megszerkesztett könyve. Aki megpillantja, izgatottan veszi kezébe – mert ragyog ez a könyv kívül és belül. Hittel, szeretettel beteljesített, örömteli irodalmi küldetés története.

A kötet első borítóján a 80 éves Zajki kápolna látható az ünnepi misét celebráló papokkal és a falubeli hallgatósággal. Jelképes ez a fotó; mivel Kanizsa József író, költő, meseíró és kritikus innen, erről a Zala megyei kis településről indult egy olajbányász család ötödik gyermekeként irodalmi útjára, hogy betölthesse hivatását. A kötet hátsó borítójáról a néhai Koncz Eta festőművész egyedi virágfestménye ragyog felénk, méltó tisztelgésként az irodalomnak és a szerző életművének.

A kiváló irodalmár gyermekkora óta foglalkozik vers, gyermekvers, mese, kritikai és egyéb publicisztikai írásokkal. Éppen hatvan éve jelent meg első írása a Zalai Hírlapban, mely azóta is rendszeresen közli lírai, prózai alkotásait, és ír Kanizsa Józsefről.

„Hatvan év az irodalomban és 50 könyv a 60 év alatt” – olvashatjuk ötvenedik könyve előszavának címében. Bámulatos teljesítmény! Egy nagytehetségű, elismert író, költő, meseíró és kritikus tevékeny alkotómunkájának az eredménye. Sokszor autóbuszon, vonaton utazva írta szívet-lelket melengető, gyönyörű verseit. Mire valamelyik vidéki városba ért író-olvasó találkozóra vagy könyvbemutatóra, már a frissen írott versével köszönthette hallgatóságát.

Hét ciklusba, illetve fejezetbe szedte e kötetbe szánt verseit, írásait. A „Zajk, Zala, szűkebb hazám…” c. ciklusban szülőfaluját és a zalai tájat dicsőíti, mely elindította. „A föld legszebb tája vagy Zala / Zöld oázis Ékszere e kis hazának” – írja „Szívemhez nőtt Zala” című versében. Olyannyira a szívéhez nőtt e táj, hogy nemcsak személyesen, de lélekben és írásaiban is vissza-visszatér ide „érzőn szerető író, költő fiad”.

Kötetének második ciklusát már az olajbányászoknak szenteli, mivel ő maga is olajbányász családból származik. Gyönyörű metaforát használ, amikor „éj-virág-arcú embereknek” nevezi őket. „Visszajárok” (Apámhoz, olajbányászokhoz) című versében így érzékelteti e veszélyes munkát végző emberek körülményeit: „fölvérző-fájdalom / sikolya reszket az éjben / körénk települt bokrok/ hangvillái a rezzenésnek”.

A „Szülők, család” ciklusban szeretettel emlékezik édesapjára, édesanyjára, imádott feleségére, Vilmára. A „Ráncok Tengerén” (Apámra emlékezve) költeményében érzőn írja: „Csak nézlek s gyengén / Fogom a remegő kezedet / S a Ráncok Tengerén / Apám: látom a szemedet”. Csodálatos hasonlattal vezeti be „Anyám üzenete” című szép versét. „…fölzeng bennem / a sürgönydrót zene / mintha benne / anyám szava zengene”. „Te vagy a fény” (Feleségemhez) című költeménye gyönyörű vallomás: „megszoktam a sugárzásod/ örökléti vibrálásod/ életemben te vagy a fény/ öregségemben a remény”.

Könyvének leghosszabb ciklusa a „Hazám szép tájain született versek”. Kanizsa József Kőbányától Siófokig, Keszthelytől Szegedig, Hódmezővásárhelytől Körmendig bejárta az ország legszebb területeit. Ezek a csodálatos vidékek szinte minden alkalommal versírásra ösztönözték őt. Szép természeti képpel vezeti be a „Keszthely, Balaton” című versét. „gyógyít a víz a/ sirályok röpte/ gyógyít a fény/ hajnalok könnye”. „S felém árad a Tisza illata/ Suhan utcák zugán/ Tavasz van itt Szegeden Tavasz…/ Április első napján” – zengi „Tavasz Szegeden” című ritmusos, rímes versében. Szeretettel vall ugyanebben a ciklusban anyanyelvünkről is a prof. dr. Kolláth Anna köszöntésére írott „A magyar szó varázsa” című költeményében. Íme: „Magyar ajkon, magyar szó/ az igaz lelket tükrözi vissza/ Varázsa van e szónak/ Dallamos és szűzi-tiszta”.

Kanizsa József csupa-szív ember! Jól példázza ezt az a tény, hogy könyvében külön ciklust szentel azon családtagoknak, rokonoknak, barátoknak, sorstársaknak, ismerősöknek, akik örökre eltávoztak az élők sorából „Az Istenhez megérkezettek emléke örökké él” címmel. E ciklusából is több verset lehetne idézni. Engedjék meg, hogy ezt most Önöknek egy versrészlettel érzékeltessem: „Elhunytakért mondom / Láng-lobogó alkonyon: / Legyen velünk békesség / Isten s örök fényesség…” (Isten, áldd meg az élőket)

„Védelmezőnk az úr” ciklusában imák, köszöntések, himnuszok olvashatók. „Angyali szárny suhog. / Érzem Isten közelségét” –  mondja ki Isteni dicsőség c. költeményében. Ezt követően olvashatunk még a kötetben köszöntő verseket, archív prózai írásokat, kritikákat az elismert író, költő, meseíró és kritikus költészetéről, könyveiről és munkásságáról. Végül archív fotókat találunk családjáról, barátokról, pályatársakról, akikkel megismerkedett az elmúlt hatvanévi irodalmi tevékenysége során, és ma is együtt munkálkodik velük a Krúdy Gyula Irodalmi Körben, más irodalmi szervezeteknél a szebb és emberibb magyar irodalomért.

Öröm olvasni ezt az ünnepi kötetet, mely a neves irodalmár 76. születésnapjára jelent meg. Mindenkinek jó szívvel, szeretettel ajánlom! 

(Kanizsa József: Rám szabott sors. Versek, prózák, fotók. BIRÓ family Nyomda és Könyvkiadó. 2018, 180 p.)

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©