Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

ESSZÉ

Csató József

Élet és halál

Mindenszentekkor és a halottak napján elhunyt családtagjainkra, hozzátartozóinkra, barátainkra és  ismerőseinkre emlékezünk.

Járjuk a temetői parcellákat október utolsó napjaiban és november elején. Kezünkben virágcsokrok, mécsesek és gyertyák. A sírokra helyezzük az emlékezés virágait, meggyújtjuk a mécseseket és a gyertyákat. Az őszi alkonyban messzire világítanak.

Gyermekkoromban nagyon szerettem ezeket a fényeket, amikor szüleimmel kimentünk a balatonszárszói temetőbe.

Ma természetesen már egészen mást érzek.

Akkor egészen mást jelentett nekem a halál, az elmúlás. De most, amikor már nagyon sok családtagomra, rokonomra, barátomra kell emlékeznem, sajnos mást érzek.

A fájdalmat elmúlásuk miatt.

Élet és halál, két egymástól elválaszthatatlan  lét. Az örök körforgás az orbis terrarumon, a földkerekségen.

Mindannyian részesei vagyunk ennek a körforgásnak.

Már a rómaiak megmondták: „Mors certa, hora incerta!”, azaz A halál biztos, órája bizonytalan.

Igen, azzal tisztában kell lennünk, hogy egyszer majd mi is elmúlunk. De jó, hogy azt nem tudhatjuk, hogy kinek-kinek ez mikor következik majd be.

Most az emlékezés perceire, óráira koncentrálunk. Mert nekünk, élőknek szükséges meg-emlékeznünk az égi ösvényekre távozottakról.

Évről évre, mindaddig, amíg mi még bírjuk ezt a manapság igazán nem könnyű életet.

Azután majd egyszer talán találkozni fogunk elhunyt szeretteinkkel és barátainkkal odaát!


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©