Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

ESSZÉ

Pongrácz Zoltán

Az emberek miért táncolnak?

Ez a kérdés merült fel bennem, amikor néztem a „Felszállott a páva” című tánc-ének táj-jelegű vetélkedőjét, s kerestem a választ rá, amit önökkel is szeretnék megosztani.

Az ember társas lény: közeledni akar a másikhoz. Erre kiváló alkalom szavak nélkül a tánc. Minden művészet hajtóereje: élményeinket, érzelmeinket plasztikusan kifejezni: ehhez legegyszerűbb és legérzékletesebb mód a tánc. Az ősember a megölt állatok szellemét akarta kiengesztelni varázslattal, és sok más között az ünnepélyesség kifejezéséhez, eredményességéhez hozzátartozott a tánc, amely kultikus jelentőséget is kapott. Kultikus tánc az egyiptomiaknál is volt, a görögöknél is, amelyet vázaképek és szobrok is tanúsítanak. A görögök azonban nemcsak a kultikus táncokat ismerték, hozzátartozott a spártai katonai neveléshez is.

„Józan ember nem táncoló” – mondta Ciceró. Persze, a nagy népünnepélyeken senki sem volt józan, mindenki táncolt. Tőlük örököltük a karnevált is. Duda, dob, pásztorsíp, nyenyere szolgáltatta a zenét a tánchoz. A királyok is rendeztek táncmulatságokat.

A középkorban szakadt háromfelé a tánc. A néptánc, de a tánctermi tánc illemtanárokkal akarta szabályok közé szorítani a féktelenséget. A táncoknak az is volt a szerepük, mint már említettem, megismerkedni egymással. Sok frigy jött létre a tánc kapcsán.

XIV. Lajos király korában fejlődött ki a népi táncból a táncok királynője, a menüett, a minét.

Jött a francia négyes, négy-négy táncos alkotott egy tánccsoportot. Párizs szerepét átvette Bécs. A táncok királynőjét kiszorította a keringő. Ifj. Johann Strauss dallamai eljutottak még Amerikába is. Jött a boszton, a régi amerikai tánc, amely a keringőhöz hasonló, de annál lassúbb. Aztán fellángolt a néger táncőrület, amit követ az one step, a cake walk, two step (szétcibált ritmus). A huszadik század elején járványszerűen terjedt a tango, a panyol-kubai tánc.

Amerikából jött a foxrott, a simi, a charleston. Rumba cubano és rumba bolero következett. Aranylemezek kaptak világhírre, együtteseket tettek világhírűvé és népszerűvé. A gépi zene jó hosszú ideig elhomályosította a népi zenét és táncot.

Most kezd újra felébredni a nemzeti identitást hangsúlyozva a táncház mozgalom, néptánc és -dal.

Természetesen a fiataloknak kedvelt műfaja (volt) a sláger, rokk and roll, a tiszt, amelyben levezethetik indulataikat, lázadhatnak a politikai helyzetek miatt. Magyar szempontból legkevésbé üdvös a modern zene idegen nyelvű tálalása, rossz kiejtéssel, hadarással, lassan nem tudjuk, hol élünk.

A színpadi táncokról nem is szóltam. De csodálatra méltó, amit a TV-én keresztül a „Fölszállott a páva” kapcsán láthattam, azok a fiatalos erővel kifejeződő  táncok népzenei kísérettel kitűnően koreografálva.

Ezek a gondolatok jutottak eszembe érdekes módon egy vetélkedő láttán.


♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©