Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

"Így, hetven felé"

VERS

Szentpéterszegi Róza

TEGNAPTÓL HOLNAPIG

Kiáltok a holnapnak,
várjon, hisz én is megyek.
Kerget a tegnap, sietek,
nem várok már csodára,
ma elküldöm hát másra.

Vártam eleget, ti tudjátok,
mert velem indultatok.
Megálltam, vártam sokáig,
de nem jött el tegnapig.
Készültem, ahogy csak lehetett,
percek, hónapok peregtek,
idő futott, néha állt,
mit kezdhetek ezután.

A szent nagy óceánba
én sohasem juthatok,
az Érig gyalog indulok,
befutni oda se’ tudok.

Hiú vágy az, mit akartam,
de köveken botladoztam,
s felbuktam egy nagyobban,
arcom véres, könnyem mossa,
tán el lettem én átkozva.

Minden rendben lenne velem,
ha gondolat nem égne bennem,
de tüzelnek, ég a testem,
míg papírra nem vethetem,
hogy jó vagy rossz, nem tudhatom,
én a szívem beleadom.

Úgy, ahogy jön, nincs irgalom,
döntsd el magad, neked adom.
Majd ha lelkem mennybe száll,
utolér a földi halál,
hűti testem az angyalhad,
megszűnik a sok gondolat,
nyugtalan lelkem elrepül,
csillagos égbe bekerül.



 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©