Kláris
Kláris
Főoldal Hírek Korábbi számaink Színházi kritikák Rólunk Élhető Világ Kapcsolat

Örökké virágáruslány

SZÉPIRODALOM

Ladányi Maya

Vasárnap délelőtt történt

Éppen az ebédhez készültem elő, Lucy kedvenc székéből nézte, ahogy szedem szét a csirkét. Mindig potyog neki egy-két nyesedék, ő már várja, hogy mikor rakom a tányérjába a felesleges darabokat. A nagyobbakat már szétszedtem, és a láb következett. A körmöket is őkelme kapja meg. Nem nagy falat, de imádja. Nem nyávog, tudja, hogy úgyis övé lesz minden darab. De azért igyekszik közelebb kerülni az asztalhoz. Odébb toltam a széket, nem szerettem volna, ha eléri a húsokat, az már nem az övé.

Lucy elképesztően ötletes dolgokat talál ki. Egy picit közelít az asztalhoz, látja, hogy nem tetszik, amit csinál, majd kicsit odébb megy, de a farkát akkor is az asztalhoz érinti, talán azzal akarja kitapogatni, hogy van-e még ott neki való falat.

Döbbenetes. Hogy miket ki nem talál! Rászólok, hogy ezt azért már nem kéne. Sértődötten visszafekszik a helyére, de figyelemmel kíséri az eseményeket.

Nem lehet éhes, hiszen reggeli után van, de a friss csirke illatának nagyon nehéz ellenállni.

Már majdnem teljesen végeztem, amikor kénytelen voltam elmosogatni egy-két edényt, hogy folytatni tudtam az előkészületeket.

Aztán egy érdekes hang, majd egy koppanás! Lucy abban a pillanatban, ahogy hátrafordultam, leemelte az egyik csirkelábat az asztalról. Eléggé dühös lettem, hiszen nem nagyon volt jellemző ez a macskámra. De aztán rájöttem, hogy ha kiscicák vannak a pocakjában, akkor nagyon merész és pofátlan lesz. Akkor hiába próbálom rendre utasítani, nem érdekli.

Elvettem tőle a csirkelábat, és olyant tapasztaltam, amit még ennél a cicánál soha.

Lucy először mintha elszégyellte volna magát, majd sértődötten kivonult a konyhából.

Hirtelen nem is tudtam, mit csináljak vele, hiszen ezt a lábat már nem tudom felhasználni, igazából hagyni kellett volna, hogy megegye. De akkor hogy szoktatom le a lopásról?

Lucyt már sehogyan!

Elmúlt 11 éves, és még mindig kölykezni fog. Csak ilyenkor lopós, ezt soha máskor nem tapasztaltam.

Rájöttem, hogy Lucyt már nem tudom megnevelni, így mégis csak megkapta a csirkelábat. Először rám nézett, aztán boldogan nekilátott a már jó előre kinézett finom falatnak.

♣    ♣    ♣
 
 
 
KLÁRIS irodalmi-kulturális folyóirat                                >>Impresszum<<                                Minden jog fenntartva!  ©