KÖNYVESPOLC

Tárkányi Imre

Körkép színházi estékről

Földesdy Gabriella színházi írásai

A Kláris színházi rovatának vezetője, Földesdy Gabriella összegyűjtött írásait, kritikáit olvashatjuk a Körkép színházi estékről c. új könyvében. A legtöbb mű a lapunkban jelent meg, vagy a Kláris honlapján, de van, amelyik itt lát először napvilágot. Földesdy Gabriella valódi kritikus. Tud lelkesen elismerő szavakkal, mondatokkal tudósítani egy-egy előadásról, de nem rejti véka alá, ha hibákat, hiányosságokat vél felfedezni. Írásai rendszerre épülnek. Mindenek előtt rövid tájékoztatókat kapunk az előadások, egy-egy klasszikus mű „előéletéről”, a korábbi bemutatókról. Rövid áttekintést nyújt a darabok rövid tartalmáról – figyelve arra, hogy ez az ismertetés ne tegye érdektelenné a megtekintést. Nagy figyelmet szentel a rendezői munkára. A klasszikus műveknél megtudhatjuk, hogy miképpen változott a koncepció – előnyére, vagy hátrányára –, és kiemeli az új rendezői felfogásokat. Sokszor egyetért az újszerű megoldásokkal, néha azonban elítélően nyilatkozik róluk. Említésre méltó, ahogyan leírja a díszletek és a jelmezek megvalósítását, jelezve, hogy mennyire fontos az előadás szempontjából  a megfelelő és az adott kort bemutató díszlet, vagy a szereplőkre jellemző jelmez. Földesdy Gabriela itt is bátran rámutat néhány előadásnál tapasztalható ellentmondásra, amely zavarja a nézők élvezetét. Végül, sok kritikussal ellentétben, nemcsak felsorolja a szereplőket, hanem elemzi is játékukat. A színész számára ugyanis – bár sokszor lekicsinylően nyilatkoznak a kritikáról –, mégis nagyon fontos lehet az értő és nem sértő visszajelzés, az, hogy játékukat nagyra értékelik, vagy felhívják figyelmüket a hiányosságokra. Ezekben az írásokban hozzáértéssel és kellő empátiával elemzettek a bemutatott előadások és a színészi játék. Tudom, hogy  a néző nem mindig ért egyet a kritikával, mégsem lehet figyelmen kívül hagyni az ilyen értő és tárgyilagos elemzéseket, tudósításokat.

Külön figyelmet érdemel a kötet végén néhány színházi témájú könyv ismertetése, vagy más, e témában – máshol még meg nem jelent – írás. Kettő a Füredi Históriában látott napvilágot. Az első Kosztolányi Dezső és a színésznő, Harmos Ilona, a költő későbbi feleségének találkozásáról, szerelméről nyújt tájékoztatást. A másik írás egy 1943-as balatonfüredi színházi előadásról szól, amelyet Németh Antal, a Nemzeti Színház igazgatója nyitott meg. (Földesdy Gabriella más, kitűnően megírt művében bővebben is foglalkozik az egykori kiváló igazgató, Németh Antal személyével.) Az idézett előadás a füredi fürdőkultúra és a reformkori magyar színjátszás emlékezetes ünnepe volt.

Két könyvismertetés a szerző tollából: a remek színművész, Huszti Péter Kik vagytok, hé! című könyvét mutatja be szemléletesen, amely a művész nagy alakításait és felejthetetlen partnereit idézi. Pusztaszeri László viszont a háború alatti korszak kedvenc dívájáról, Szeleczky Zitáról írt beszámolót. Sajnos, igaz a megállapítás – melyet Földesdy Gabriella is említ –, hogy a kedves Szeleczky Zita hazatérése után nem kapta meg azt az elismerést, amelyet színészi pályafutása és kényszerű emigrációja, a magyar nyelv ápolása után megérdemelt volna… Udvaros Béla, az Evangélium Színház alapítója-művészeti vezetője ugyancsak könyvben adózott Moliere emlékének. Erről a kiadványról is beszámol Földesdy Gabriella, értékelve a remek életrajzot és az előadásokról szóló „tudósítást”, anelyet Udvaros Béla hézagpótló művében az olvasók elé tárt. Végül érdekes – némi vitára ingerlő – írás szól Csáki Judit könyvéről, amelyben Alföldi Róbert igazgatói munkáját foglalta össze, elemezve a Nemzeti igazgatójának tevékenységét, színészi és rendezői alkatát. Földesdy Gabriella elismeri Alföldi erényeit, de érezhetően túlzásnak tartja az igazgató-váltás körül kialakult felháborodást. Megemlíti, hogy a leváltott igazgató számos rendezői megbízást kapott azóta, és külföldi meghívások is elismerik tudását. Végül arra a megállapításra jut, hogy a Nemzeti Színház volt, van és – talán – lesz is még egy darabig, a kérdés, hogy meddig? És rezignáltan teszi hozzá: esetleg a színház úgy lesz nemzeti, hogy igazából nemzetietlenné válik. Talán ezzel a „jóslatával” lehet vitatkozni…

Mindent összevetve, rendkívül színes, sokoldalú, a jelen színházi életünket bemutató könyvet kaptunk kézbe Földesdy Gabriella új művével, amely a színházat szerető néző számára nyújt kitűnő „eligazítást”.

(Földesdy Gabriella: Körkép színházi estékről. Színikritikák és egyéb írások. Uránusz könyvek, URÁNUSZ K., Bp, 2014, 294 p.)

♣    ♣    ♣